A nevelés nélküli munkanap megszervezése egyszerre szakmai, munkaszervezési, adatvédelmi és gyermekfelügyeleti feladat. Az adaptálható eljárásrend ellenőrizhető jogszabályi hivatkozásokkal, öt gyakorlati melléklettel, jogforrás-ellenőrzési jegyzékkel és egyértelmű felelősségi renddel támogatja az átlátható, követhető intézményi gyakorlat kialakítását.
A nevelés nélküli munkanap nem pusztán az éves munkatervben kijelölt szakmai nap, hanem olyan intézményi folyamat, amelyben a pedagógiai célok, a gyermek mindenek felett álló érdeke, a szülők tájékoztatása, a gyermekfelügyelet, a munkáltatói intézkedések és a dokumentálhatóság egyszerre jelennek meg.
A dokumentum óvodák és többcélú köznevelési intézmények óvodai intézményegységei számára készült. Szerkeszthető mintadokumentum, amelyet hatályba léptetés előtt az intézmény szervezeti sajátosságaihoz, a fenntartó döntéseihez és adatszolgáltatási rendjéhez kell igazítani. A szabályozás elkülöníti az országosan kötelező jogszabályi rendelkezéseket a fenntartói, illetve intézményi szinten meghatározható eljárási elemektől. A jogszabályi hivatkozásokat alkalmazás előtt a mindenkor hatályos szöveg alapján ellenőrizni kell.
Az eljárásrend a munkatervi rögzítéstől és a szakmai program előkészítésétől a szülői tájékoztatáson és igényfelmérésen, a gyermekfelügyelet és étkezés megszervezésén, valamint a munkatársi feladatmegosztáson át egészen az iratkezelésig, az adatvédelemig, a felelősségi rendig és az utólagos ellenőrzésig vezeti végig az intézményt.
A dokumentum többek között az alábbi kérdésekre ad választ:
- Hány nevelés nélküli munkanap tervezhető egy nevelési évben, és hol kell ezeket rögzíteni?
- Mikor és milyen módon kell a szülőket tájékoztatni?
- Hogyan dokumentálható és tehető visszakereshetővé a szülői tájékoztatás megtörténte?
- Milyen feltételek mellett szervezhető meg a gyermekfelügyelet másik feladatellátási helyen vagy fogadó óvodában?
- Milyen adatokat lehet bekérni a szülőktől, és miért kerülendő a gyermekek nevét tartalmazó, nyilvánosan kifüggesztett közös lista?
- Mikor lehet szükség fenntartói tájékoztatásra, döntésre vagy egyeztetésre?
- Mely dokumentumokat kell vagy célszerű iktatni és megőrizni a folyamat igazolhatóságához?
- Milyen szervezési szempontokat kell figyelembe venni az SNI-s, tartósan beteg, allergiás vagy speciális étkezési szükségletű gyermekek felügyeleténél?
- Milyen felelősségi, munkaszervezési és rendkívüli helyzetkezelési rendet indokolt kialakítani?
Akiknek ajánljuk:
- óvodák, valamint többcélú köznevelési intézmények óvodai intézményegységeinek igazgatóinak és vezetőinek;
- tagintézmény-igazgatóknak és igazgatóhelyetteseknek;
- fenntartói köznevelési szakembereknek;
- óvodai szakmai munkaközösségeknek és a szakmai programok szervezésében közreműködő munkatársaknak;
- az intézményi dokumentumok felülvizsgálatáért felelős munkatársaknak;
- mindazon óvodáknak és óvodai intézményegységeknek, amelyek a nevelés nélküli munkanap megszervezését egységes, átlátható és ellenőrizhető eljárás alapján kívánják megvalósítani.
Megrendelőink az alábbi tartalmat kapják meg elektronikus formában:
- Word-formátumban letölthető, szerkeszthető és intézményi szinten adaptálandó eljárásrendet, mely tartalmaz;
- szülői tájékoztató mintát;
- egyéni szülői nyilatkozatmintát a gyermekfelügyelet igényléséhez;
- szakmai programmintát;
- fenntartói tájékoztató levélmintát;
- megvalósítási ellenőrzőlistát;
- jogforrás-ellenőrzési jegyzéket a hivatkozott rendelkezések visszakereshetőségéhez.
Készítette: Csizmárné Gede Erika Judit tanügyigazgatási szakértő, óvodapedagógus
Szakmai vezető: Lendvai Lászlóné Ani intézményfejlesztő
A szakmai ajánlat margójára: „A jogszerű működés nem a dokumentumok számán múlik, hanem azon, hogy az intézményi döntések útja átlátható, a felelősségek egyértelműek, a gyermekek biztonsága pedig minden szervezési helyzetben elsődleges marad.”
Eljárásrend az óvodai nevelés nélküli munkanapok tervezésének, megszervezésének és dokumentálásának rendjéről – Megrendelő lap (21,3 KiB, 3 hits)
